Top 10 karácsonyi film, amit minden évben megnézek

2017. december 6. Nincsenek megjegyzések


Rajongásom a filmek iránt az őskorba nyúlnak vissza. A filmeknek köszönhetem, hogy elkezdtem írni, ezért különleges szerepet töltenek be az életemben. A karácsony az egyetlen ünnep, amit ma is csillogó szemekkel várok, készülődési lázban égek. Abban, hogy tökéletes legyen az ünnep, a filmeknek is nagy szerepük van, amiket szeretteimmel együtt, a karácsonyfa égőinek hangulatos fénye mellett, egy tányér sütivel az ölemben nézek végig. Vannak kedvenc filmjeim, amelyeket minden évben megnézek, ezekből állítottam össze egy listát. A filmek, amiket minden évben megnézek:

Mossak, vagy ne mossak?

2017. november 29. Nincsenek megjegyzések

Még mielőtt bárkit is félrevezetne a cím, szó sincs háztartási munkáról. A blogger- és írói társadalom, viszont azonnal asszociálhat az egyik legnépszerűbb irodalmi pályázatra, ami évente kerül megrendezésre. Tavaly részt vettem az Aranymosáson, valami különleges bolygó együttállásnak köszönhetően át is jutottam az előszűrőn, de nagyon megtépázva kerültem ki onnan. Elmondom őszintén: alig vártam, hogy vége legyen a pályázatnak, kihirdessék a győztest és újra keblemre öleljem Violette-et.

Őszinteség vagy kegyes hazugság?

2017. november 22. Nincsenek megjegyzések


Az író is csak ember. Szeretik, ha körülrajongják, ha dicsérik a munkáját, ha imádják a karaktereit és simogatják a lelkét. Az író akkor boldog, ha szeretik a regényét, a hőseit, ha pozitív visszajelzéseket kap. Az emberek általában így működnek. De az író, aki komolyan gondolja az írást, felkészült ennek a szakmának a csapdáira is. Próbál következetes maradni, tisztában van azzal, hogy ő is hibázhat, ezért nyitott marad a negatív véleményekre is. Én nem is nevezném negatív véleménynek, csak véleménynek, amelyekből lehet tanulni, építkezni, esetleg megcáfolni. De mindenképpen be kell tölteniük azt a szerepet, hogy elgondolkodtatnak, ösztönöznek arra, hogy újra megvizsgáld az adott fejezetet, szakaszt, esetleg a kerek egész történetet, hogy rendben van-e.

A felfoghatatlanon is túl

2017. november 15. Nincsenek megjegyzések


Amikor a felfoghatatlan dolgokról írsz, fel kell tenned magadban a kérdést, vajon így még emészthető?  Meddig mehetek el? Mennyit adhatok még bele, hogy az olvasó elviselje, megértse, emészteni tudja? De leginkább: mennyire hiteles és hihető az a történet, ami a lelkem legmélyéről, a legtitkosabb zugából jön? Nem tudom, érzi-e az olvasó, hogy minden egyes mondattal meg kellett vívnom, amit leírtam; nem tudhatom, érzi-e, hogy a karakteremmel együtt átéltem a fájdalmakat, hogy volt pillanat, amikor fel kellett állnom az asztaltól, ott kellett hagynom a laptopot, mert úgy éreztem, ha egyetlen sorral is többet írok, azt már nem tudom elviselni. Ki kell szakadnom belőle, pihennem kell, valami mással foglalkozni, megnyugodni, hogy vissza tudjak ülni és folytatni a történetet.

Hibák, amiket amatőr íróként elkövethetsz

2017. november 8. Nincsenek megjegyzések

Korábban már volt szó a marketingről, úgyhogy most beszéljünk azokról a lépésekről, amelyek nem igazán vannak kedvező hatással arra, hogy komoly, valós követőket szerezz magadnak. Melyek azok a dolgok, amik miatt nem tudod megnyerni magadnak az olvasókat, riasztóan hatnak, sőt, nem keltesz szimpátiát általuk? Tény, hogy vannak rossz döntések marketing-szempontból, amik visszatarthatnak téged attól, hogy elérd a kitűzött célt. Azt hiszem, a legtöbb blogger fel tudna sorolni jó párat, amibe belefutott, akár saját tapasztalat, vagy esetleg mint olvasó, más blogokon.

Tegyük tisztába azt is, hogy követő és követő között is van különbség. Vannak a passzív követők, akik hirtelen felindulásból mindenhova feliratkoznak; aztán vannak, akik divatból csatlakoznak az oldaladhoz, esetleg a cuki macskás képek miatt, amiket megosztasz a Facebookon; és van az értő közönség. Ha komolyan gondolod az írást, akkor neked ez utóbbira van szükséged.